Siker a szakmában / A titok nyitja : a kitartás

Miből lesz a cserebogár ?! - jutott eszembe, amikor potot tettem Gabi - azaz Solymárné Király Gabriella - sikersztoriját megörökítő jegyzetem végére. hiszen igencsak ritka, hogy egy visszahúzódó, módfelett gátlásos kislányból sikeres üzletasszony, sőt profi médiaszereplő váljék. Az ő esetében mégis megtörtént ez a csoda. Igaz nem egyik napról a másikra, hanem hosszú és kitartó munka eredménye képpen. Birodalmában - a Gabi Testkultúra szalonban - faggattuk minderről.

A hölgyek szinte egymásnak adják a kilincset. reményekkel telve lépnek be, majd két óra elteltével elégedett mosollyal az arcukon távoznak. Az ami a két ajtónyitás között történik, nem férfiszemnek való ! Mert mégiscsak illúzióromboló, ha egy nő pontosan olan, mint egy palackba gyömöszölt szafaládé... Persze a szépségért áldozni kell, tudja ezt mindenki, aki betér ebbe a boszorkánykonyhába, a szépség boszorkány konyhájába. Csakhogy - Friderikuszi fordulattal élve - nem jöhetett volna létre ez a "műsor", ha nincs Gabi!
- Gyermekkorában arról álmodozott, hogy kozmetikus lesz ?
- Nem éppen. Fodrásznak készültem, s állandóan a babáim haját fésültem. Édesanyám 38 évesen szült, s késői gyerek lévén agyonféltett. Mivel bátyám, László, aki 16 évvel idősebb nálam, '56-ban kivándorolt Amerikába,anyám szinte elzárt a külvilágtól, így a babáim segítségével építettem fel saját zárt világomat.

-Végül mégsem lett fodrász...
-Nem, mert a szülői szigor más pályára irányított. A nyolcadik után a szüleim úgy döntöttek az lesz a legjobb, ha elektrotechnikusnak tanulok tovább. Nehezen éltem túl a középiskolát, de azért annyi haszna volt hogy rájöttem, szívesen készítenék műszaki rajzokat. Így azután 18 évesen a Tungsram Gépgyárban helyezkedtem el műszaki rajzolóként. Három év múlva a Mikroelektronikai Vállalatnál folytattam pályafutásomat. Itt olyannyira elismerték a munkámat, hogy a cég katalógusainak megrajzolását is rám bízták. Ekkor ismerkedtem meg a férjemmel, ő gépészmérnökként dolgozott a vállalatnál.
-Biztosan belerajzolta magát a szívébe !
- Valóban, az első munkát neki kellett készítenem. Két hónap múlva pedig összeházasodtunk.
- Nem volt ez túl gyors?
- Lehet, de még ennél is hamarabb akartunk egybekelni, csakhogy akkoriban, '71 telén, karácsony előtt nem lehetett karikagyűrűt venni, s egy hónapot várnunk kellett a ceremóniával.
-Munkatársaik mit szóltak ehhez a lángoló szerelemhez?
-Nem tudtak róla, mert titokban tartottuk, így történhetett meg, hogy az eljegyzésünk után bejött a főnökünk az irodánkba, hogy a Palinak gratuláljon. Így kezdte: Szegény ember, maga elvérzett ! Én meg csak hallgattam. Amikor szóltak neki, hogy nekem is gratuláljon mert miattam vérzett el, Pali igencsak zavarba jött de ezután jó nagyot nevettünk. Szeretett minket, mert jól tudtunk együtt dolgozni, s a magánéletünket nem vittük be a munkahelyünkre. Nagyon örült annak is amikor 3 év múlva megszületett a lányunk, Andi.
-Mennyi ideig maradt a kislányával otthon?
-Másfél évet, de ez idő alatt sem volt nyugtom, folyamatosan rajzoltam, dolgoztam amikor a férjem hazahozott valamilyen feladatot. Így az a röpke 18 hónap úg yeltelt, mintha nem is lett volna, s ott folytattam a munkámat ahol korábban abbahagytam. Összesen 17 évet húztam le itt, majd visszamentem a Tungsramhoz, mégpedig a lézertechnikai leányvállalathoz, ahol már nemcsak műszaki rajzolóként, hanem akupunktúrás lézerek üzletkötőjeként is számítottak rám. Úgy gondoltam, ha más ismerem az akupunktúrás pontokat azok jelentőségét, nem árthat, ha megtanulom a testmasszáézst is, amivel szintén jótékonyan lehet hatni az emberi szervezetre. Miután sikeresen befejeztem a tanfolyamot, újra nagy fába vágtam a fejszémet. A munkám mellett egy mini, csak délután nyitva tartó testkultúra szalont nyitottam a lakásunkban. Volt benne szolárium egy kis konditerem, s masszázst is vállaltam. Ekkortájt reggel 6-tól este 8-ig megállás nélkül dolgoztam. Fáradt voltam de örömömet leltem feladataimban. S ekkor váratlanul megkaptam életem legnagyobb pofonját.

-Mi történt?
-Cégünknél az akkor kezdődő privatizálás miatt leépítések voltak, s engem is az utcára tettek !
-Hogyan élte meg?
-Nagyon nehezen, szinte belebetegedtem. Fél év kellett ahhoz, hogy úgy-ahogy megemésszem a dolgot. Persze ez idő alatt korábbi kuncsaftjaimat sikerült elveszítenem. Padlót fogtam.
-Hogyan sikerült újból talpra állnia?
-Az a gondolat segített, hogy meg kell találnom az életben a helyemet. A lányom ekkortájt kozmetikusnak tanult, s így első kézből értesültem a különböző tanfolyamokról, amikre azután el is mentem, így ismerkedtem meg a testkezelésekkel. Hét közben kora reggeltől estig dolgoztam, hétvégeken pedig tanfolyamokra jártam. Az egész életem ekörül a vállalkozás körül forgott. Nemegyszer ott aludtam el este, ahová épp leültem, a férjem úgy takart be, hogy meg ne fázzak éjjel. A nagy hajtásban egy idő után be kellett látnom, hogy nemcsak a szolgáltatásaim kinálatát, hanem a szalont is bővítenem kell. Felvettem pár lányt segéderőnek, s a férjemmel építkezésbe kezdtünk '95-ben. A házunkhoz építettünk, saját kezünkkel teremtettük meg mindazt, ami itt látható.
-Vitathatatlan tény: ellendrukkereinek nem lett igaza, vállalkozása gyümölcsöző. Miben látja sikerének titkát?
-Talán az újra való nyitottságomban, szívósságomban. Abban, hogy kitaláltam valamit, s ettől nem lehet eltántorítani. Persze nem azt mondom, hogy soha nem bizonytalanodtam el, de odáig sohasem jutottam, hogy feladom a célom. S lám sikerült. Egyébként édesapámtól örököltem kitartásomat. Nem volt olyan probléma, amit ne tudott volna megoldani, nem volt olyan dolog, amit ne tudott volna elintézni.


-Ha előre látja mennyi fáradtsággal jár, belefogott volna ebbe a vállalkozásba ?
-Igen, mert szeretem az embereket, s számomra nagy örömet jelent, amikor egy nőnek vissza tudom adni az önbecsülését. Igazán jó érzés, hogy testkezeléseinkkel erőt tudunk adni egy megkezdett fogyókúra folytatásához éppúgy, mint a rendszeres sportolás elkezdéséhez, egyszóval ahhoz, hogy a hölgyek önmaguk érdekében megreformálják életüket. Engem boldogabbá tesz mások öröme.
- Ennyi idő alatt nyilván volt már jó néhány emlékezetes esete. Említene egyet ?
- Az egyik vendégem 4 hónap alatt 30 kilót fogyott. D ez nem csak a mi érdemünk, az övé is, mert betartotta a speciális zsírmentes diétát, és rendszeresen sportolt is mindamellett, hogy havonta két-két hetet járt hozzánk. Mintha kicserélték volna, ragyog !
-Számomra nagyon meglepő, hogy nemcsak XL-es méretű hölgyek, hanem kifejezetten csinosak is betoppannak.
-A ruha, mint tudjuk ápol és eltakar, így attól függetlenül, hogy valaki vékony - felöltözve kifejezetten csinos - még lehet narancsbőrös, vagy lötyöghetnek a kötőszövetei, netán az izmai. Így neki is elkelhet némi segítség.

-Nem állom meg, hogy ne kérdezzek rá, ön igénybe szokta venni saját szolgáltatásait, hiszen a teltebb idomúak táborába tartozik?!
-Sajnos problémám van a pajzsmirígyemmel, s ez mint köztudott, jelentősen befolyásolja a testsúlyt, agy Naomi Campbellhez képest némi túlsúlyom van, de engem nem zavar, így fogadom el magam. Amikor először találkozom egy vendéggel,s látom rajta, hogy egy kicsit meglepődik, mindíg azt mondom neki: - ne azt nézze, nekem mekkora a derékbőségem, hanem azt, hogy egy hét elteltével egy számmal kissebb ruhákat hordhat majd ! ( Egyébként én nem szeretem azt a szót, hogy kövér, mert negatív érzéseket kelt, inkább a telt szót használom.
- Tapasztalatai szerint nekünk, nőknek melyek a leginkább problémás testrészeink ?

- A felkarunk, derekunk, hasunk, csípőnk és a bridzseszünk. A testkezelésekben egyébként az a legjobb, hogy csak onnan "olvasztják le" a felesleget, ahol az van. Míg egy szimpla fogyókúra alkalmával nemcsak a popsi, hanem a mellek térfogata is csökken, addig a testkezelések csak a kritikus pontokat érintik, fogyasztják.
- És most térjünk vissza az Ön "kritikus pontjára" a szabadidőre. Ha van belőle nyúlfaroknyi, mivel tölti?
-Valóban kritikus pont, mert éppen 5 éve, hogy nem voltam nyaralni. De ha lenne időm, akkor idegen városban szeretnék bolyongani, tengerben úszni, s a napon heverészni...
-Lévén nyughatatlan ember, fogadni mernék, hogy most is vannak újabb tervei?
-Régi vágyam, hogy egy olyan partznerközvetítő irodát nyissak, ahol nemcsak egy futtában kitöltött adatlap, hanem pszichológiai teszt, videofelvétel és egy számítógépes program segítségével " bopronáljuk össze" a párokat. Tudom, hogy ebben a bezárkózott világban nagyon sok embernek problémát jelent a megfelelő partner megtalálása, éppen ezért én ebben is az embertársaim segítségére szeretnék sietni.
-Amióta beszélgetünk az ön ölében dorombol egy cica, s közben másik kettő is fel-feltűnt. Szereti a macsekokat?
-Gyerekkoromtól macskamániás vagyok. Nagyon odavagyok ezekért a négylábúakért, mert bújósak, kedvesek, odaadóan szertnek, mégis engedik, hogy mások is uralkodjanak felettük.
-Jelenleg hány cicája van?
-Miután a 19 éves cicámat, Micit el kellett altatni, megfogadtam, hogy soha többé nem lesz csak egy cicám. Így került a házhoz Fruzsina, Mici 2, Vicuska a kishercegnő, s most legutóbb Incike. Mindegyiküknek külön története van, de ez már egy másik cikk témája...
- Ha megkérném, hogy röviden foglalja össze életfilozófiáját miként szólna az?
-Üzenem a Sikeres Nők Lapja olvasóinak: minden csak elhatározás és kitartás kérdése.